MTA BTK Irodalomtudományi Intézet – Dorogi Ilona: Hazai György emlékére

Forrás: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2016. 01. 11.
Hazai György (1932–2016)
turkológus, orientalista, nyugalmazott egyetemi tanár, az MTA rendes tagja

2016. január 7-én, életének 84. évében elhunyt Hazai György, nemzetközi hírű turkológus professzor, akadémikus, intézetünk Turkológiai Kutatócsoportjának tudományos vezetője.

Hazai György 1932. április 30-án született Budapesten.

Az egyetem elvégzése után, 1955-ben induló hatvanéves tudományos pályafutása során kutatóként elsősorban a török nyelvtörténet kérdéseivel foglalkozott. Fiatalabb korában a balkáni török nyelvi viszonyok és kölcsönhatások kérdése érdekelte. Az ő nevéhez fűződik az oszmán-török nyelvemlékek elemzése során a numerikus vizsgálati módszer bevezetése és a nyelvtörténeti korszakolás kritériumrendszerének átalakítása is. Fontos oszmán-török nyelvemlékek, történeti források kritikai kiadását köszönhetjük neki. Több munkáját alapműként használja a nemzetközi turkológia.

Külföldi egyetemek vendégtanáraként és tudományszervező tevékenysége révén bejárta a világot.

1956–57-ben Szófiában, 1963–1982 között Berlinben tanított, és egy ideig a Német Tudományos Akadémia Turfan-kutatócsoportját is vezette. 1992-ben Ciprus görög felén, Nicosiában ő hozta létre az ottani egyetem turkológiai tanszékét, amelyet aztán 1999-ig irányított. A közbeeső időben Budapesten az MTA kutatóprofesszoraként tevékenykedett kutatócsoportja élén, és 1984–1990 között az Akadémiai Kiadó igazgatói posztját is betöltötte.

A Ciprusról való hazatérés után, 2000–2003-ban alapító rektora volt a budapesti német nyelvű Andrássy Egyetemnek, miközben tovább folytatta szövegkiadási és bibliográfiai projektjeit az MTA Nyelvtudományi Intézetének Orientalisztikai Osztályán lévő turkológiai kutatócsoporttal, amely 2011 óta az Irodalomtudományi Intézetben működik.

Hazai György a magyar és a nemzetközi tudományos közélet meghatározó személyisége volt.

Tudományszervező munkássága során a világ minden részén rendkívüli elismertséget szerzett nemcsak magának, de a magyar turkológiának is.

Több nemzetközi orientalisztikai szervezetben töltött be vezető tisztségeket, így például a Kelet- és Ázsiakutatás Nemzetközi Szövetségében (International Union of Oriental and Asian Studies), amelynek 1973-ban titkára, 1991-ben főtitkára, majd 2007-ben elnöke lett.Ő hozta létre a Comité International des Études Ottomanes et Pre-Ottomanes (CIÉPO) nevű tudományos társaságot, amelynek éveken át alelnöke is volt. Számos neves, nemzetközi orientalisztikai folyóiratban közreműködött mint főszerkesztő, szerkesztő, társszerkesztő vagy szerkesztőbizottsági tag. Tudományos munkásságát fáradhatatlanul folytatta élete végéig.

Munkájának elismeréseként 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1995-ben rendes tagja lett. Tiszteletbeli tagjává választotta a Török Nyelvtudományi Társaság (Türk Dil Kurumu), a Török Történeti Társaság (Türk Tarih Kurumu), az American Oriental Society, a Török Tudományos Akadémia (TÜBA), a göttingeni Societas Uralo-Altaica és az Isztambuli Egyetem (İstanbul Üniversitesi). Levelező tagja volt a müncheni Südosteuropa-Gesellschaftnak és a helsinki Société Finno-Ougrienne-nek. 1990-től tagja volt a londoni székhelyű Academia Europaeanak, ahol 1992–1996 között az Orientalista Tudományok munkacsoportjának elnöki tisztét töltötte be.

Munkáját számos díjjal és kitüntetéssel is elismerték.

A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje mellett a Német Szövetségi Köztársaság Nagy Érdemkeresztjét, a Francia Köztársaság Francia Érdemrend parancsnoki fokozatát és a Török Köztársaság legnagyobb polgári kitüntetésének számító Érdemrendjét is magáénak mondhatta.

Halála óriási veszteséget jelent barátai, munkatársai, a magyar és a nemzetközi turkológia számára egyaránt.

 

Dorogi Ilona – MTA BTK Irodalomtudományi Intézet

Tudományos segédmunkatárs, Turkológiai Kutatócsoport

(Közép- és kelet-európai Osztály)

en_US